Minden kezdet nehéz. Különösen igaz ez akkor, ha eddigi megszokott életvitelünkön szeretnénk változtatni. A globális hulladékprobléma egyre égetőbbé válik, aminek tetemes részét teszik ki a műanyag csomagolások. A gyártók számára ez a legolcsóbb, ráadásul élelmiszer-biztonsági szempontoknak is megfelelő: a termék nem sérül, nem szennyeződik, bizonyos esetekben tovább eláll. Igen ám, de a műanyag csomagolások többsége nem újrahasznosítható, vagy ha mégis, nem találja meg az utat a szelektívbe és több száz év, mire lebomlik. Legegyszerűbb tehát, hogy ha csak módunkban áll, elkerüljük a nem vagy nehezen újrahasznosítható csomagolásban kapható termékek vásárlását. Ezt mondani könnyű, és szerencsére egyre több szó esik róla a mindennapok folyamán, sőt, sok helyen csomagolásmentes boltok nyílnak, a nagyobb áruházláncok is felismerték a vásárlói igények változását (de legalább is az ebben rejlő üzleti lehetőséget).

Ennek ellenére továbbra sem egyszerű a váltás, kreativitást, igényeink újragondolását és a meglévő lehetőségek kiaknázását igényli, mindezt az életünk legapróbb, eddig fel sem tűnő mindennapi területein. Pont ezért nem létezik olyan, hogy valaki egyik napról a másikra átlagfogyasztóból hulladékmentessé váljon. Ez sokakat el is rettent attól, hogy egyáltalán belekezdjenek, hiszen annyi szép fotó jön szembe a közösségi médiában, ahol ragyogóan dizájnolt, szuperül fotózott zero waste mennyországnak beillő konyhákat, fürdőszobákat, olykor egész lakásokat láthatunk. Ez egyrészt lehet szemet gyönyörködtető és inspiráló, ami nyilván a célja, de éppen az ellenkező hatást is elérheti: ilyenkor jön az elkedvetlenedés, és a "nekem úgysem lesz ilyen soha"-érzés. Rosszabb esetben pedig jön a felbuzdulás, és egy "márpedig én is így fogok élni!" csatakiáltás kíséretében az összes lakásban fellelhető egyszer használatos cucc, műanyag tároló, nem megfelelő csomagolású élelmiszer, műanyag fogkefe, egyszóval a zero waste elveknek nem megfelelő, de a háztartásba már bekerült dolog szemétre vetése. Aztán rohanás a legközelebbi öko termékeket árusító boltba, immár insta-kompatibilis fa, üveg, fém tárolókat beszerezni, meg minden egyebet, ami az új életvitelbe beilleszthető, de ugyanúgy fogyasztás. Mondani sem kell, hogy ez mennyire ironikus, és egyáltalán nem helyes.
A zero waste amellett, hogy a jelenlegi fogyasztás fenntarthatatlansága miatt nagyon fontos és értékes mozgalom, divattá is vált, így nyilvánvaló, hogy egyre több fogyasztási cikk jelenik meg égisze alatt. Felelős fogyasztóként viszont elengedhetetlen, hogy a vásárlás valóban meglévő igényt elégítsen ki.

Fő szabályként abból "főzzünk", amink van:
- A kiürült uborkás üvegben például gond nélkül tárolhatunk a továbbiakban kimérősen vett gabonaféléket vagy tésztát.
- A meglévő műanyag tárolódobozokat használjuk addig, amíg csak lehetséges (csak ne mikrózzunk benne ételt!), amíg jók, addig fölösleges bambuszfedelű üvegtárolókra váltani (noha valóban nagyon szépek!). A tető nélküli, netán repedt, törött műanyagdoboz is menthető (a Pinterest a barátunk, illetve jelezzétek van van igény ilyen posztokra, és akkor lesz)
- A már megvásárolt tisztálkodó- és tisztítószereket, kozmetikumokat nyugodtan használjuk el, és folyamatosan gondolkodjunk azon, mivel lehetne majd kiváltani, amivel kevesebb hulladék keletkezik.
- Vásárlás során keressük a hulladékmentes lehetőségeket, próbáljunk eleve úgy vásárolni, hogy azt nézzük, a termék kiürülése után mi lesz a csomagolással: fel tudjuk-e használni tárolásra, esetleg újrahasznosítható-e használati vagy dekorációs célra.

A vásárlási szokások átalakításának pedig van egy másik fontos vetülete is: a gyártók célja az, hogy a termékeiket minél többen vegyék. Ha valamit sokan azért nem vesznek, mert környezetszennyező a csomagolása, a gyártónak érdeke lesz ezen változtatni. E módon tehát a vásárlásunkkal szavazunk.

Kép forrása: Pixabay.com

A hulladékmentes életmód felé vezető út hosszú és rögös, de mindenképpen érdemes elindulni rajta. Ha egy hónapban egy aprónak tűnő dolgot változtatunk, de azt tartósan, az az évek során összeadódva nagy haladás. A tudatos életmód kialakítására egyáltalán nem igaz a "mindent vagy semmit" felfogás: hiszen egyel kevesebb eldobott flakon vagy meg nem vásárolt nejlonszatyor is számít. Minél többen lépünk, annál jobban.

Töltsd le az Ökohős Kihívás alkalmazást még több gyakorlati példáért, illetve ha tetszett a cikk, támogasd munkánkat egy megosztással, kövesd Instagram és Facebook oldalunkat!